A mikrobiom alapjai:

• Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy az emberi szervezet steril. Csak később derült ki, hogy ez nem így van, sőt a legújabb kutatási eredmények már arról számolnak be, hogy az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok sejtszáma magasabb, mint az emberi sejtek száma. Ezek a mikroorganizmusok lehetnek vírusok, baktériumok és gombák, melyeket összefoglaló néven mikrobiomnak nevezünk.

• Az, hogy milyen mikroorganizmusok népesítenek be bennünket függ:

• részben a genetikai adottságainktól

• az életkortól

• a környezetünktől (higiénia)

• szedett gyógyszerek- és meglévő betegségektől

• és jelentős részben a táplálkozásunktól, életmódunktól.

Ugyanis a testünkben élő mikroorganizmusok legnagyobb hányada az emésztő- és bélrendszerben található meg. Ezt nevezzük bélflórának.

• A bélflórát alkotó mikrooroganizmusok szoros szimbiózisban élnek szervezetünkkel és számos funkciót látnak el. Főbb funkciók: képesek megakadályozni a bélnyálkahártyán lévő vírusok, gombák, paraziták szaporodását, valamint készenlétben tartják az immunrendszert. Napjainkban már közismert tény, hogy az immunrendszerünk 70-80%-t az egészséges, jó bélflóra alkotja. Ezen túl szabályozzák a nyálkahártyát alkotó sejtek fejlődését, a tápanyagok emésztése által számos ún. bioaktív anyagot állítanak elő a szervezet számára.

 

• Amikor az egészséges, jó bélflóra felborul, kellemetlen tüneteket okozhat, de hosszú távon, akár betegségek kialakulásához is hozzájárulhat.

Az egészséges, jó bélflóra egyensúlyának felborulását okozhatják:

• fertőzések (vírus, baktérium okozta gyomor- és/vagy bélhurut)

• antibiotikum kezelés

• egyoldalú, helytelen táplálkozás (túl sok cukor, finomított szénhidrát és zsír bevitel, kevés zöldség- és tiszta ivóvíz fogyasztás, túl sok napi kalória bevitel)

• gyomor- és/vagy bél-motilitás (perisztaltika) zavarai, gyomor- vagy bél-divertikulumok (zsákszerű kitüremkedések) képződése

• szervezetbe jutó méreganyagok (táplálékkal bejutó szintetikus anyagok: ízfokozók, állagjavítók, színezőanyagok, tartósítószerek, termelés során használt növényvédőszerek), valamint életmódból származó egyéb toxikus anyagok

A felborult bélflóra leggyakoribb tünetei:

• emésztési zavarok, puffadás

• székrekedés és/vagy hasmenés

• rendszeres hasfájás

• irritábilis bél szindróma (IBS)

• immunrendszer gyengülése, gyakori megbetegedés

A rohamosan fejlődő egyre precízebb bél-mikroflóra elemzési módszereknek köszönhetően napjainkban számos kutatási eredmény számol be arról, hogy a felborult bélflóra akár betegségek kialakulásában is szerepet játszhat, mint pl.

• különböző allergiák, autoimmun betegségek

• cukorbetegség, elhízás

• bél és emésztőszervi betegségek

• rheumatoid arthritis

• kardiovaszkuláris betegségek

• Parkinson-kór

• vastagbél-rák

 

​